A kert egy olyan bolt, ami kényelmes és a lényeg, hogy személyre szabott az árukészlete. Beviszünk pár zacskó magot, elültetjük, gondozzuk a kikelt növényeket, majd megtöltjük a polcokat a megtermelt növényekkel.

A növekvő, saját magunk termelte konyhakerti növények látványa, gondozása és feldolgozása az egyik legjobb dolog, amit a kert adhat. Az egyszerű magokból megtermelni a saját élelmiszerünket olcsó és szórakoztató - annak, aki tudja, hogy mit és hogyan. De nagyon sokan mondják, hogy: "nem tudom, hol kezdjem". Igen, tervezzük meg, mit szeretnénk enni. Az egyszerű, különösebb kertészeti ismeretek nélkül is jól és megbízhatóan termő növényekből egy válogatás:

Borsó

Napos helyet válasszunk, így kevésbé lesz hajlamos a megbetegedésre. A borsó a talajban nem válogat, leginkább a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Az ápolási munka egy-két kapálásból áll, viszont virágzáskor és hüvelyképzéskor a locsolást meghálálja. A kikelt vetés talaját mielőbb kapáljuk meg, tartós szárazság esetén öntözni kell. A hüvelyek szedését akkor kezdjük, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak. A magasabb növésű fajtákat ajánlott támasz mellett termeszteni.

Cékla

A cékla nagyon igénytelen, ezért nagyon könnyű bánni vele. A közepes tápanyag igényűek közé tartozik, és beéri a félárnyékos területtel is. Februártól vethető, szabad földbe. Hatalmas magjaival könnyen tudjuk tartani a növények közti távolságot.10 centiméterenként két magot tegyünk, majd a ritkítás során az erősebbet hagyjuk meg. A kiszedett gyengébb növekedésűeket akár át is ültethetjük, és bár ilyenkor meglankadnak, alapos öntözés után felélednek.

Retek

A retket közvetlen vetéssel termesztjük. A tavaszi vetést márciustól  április  közepéig végezzük, a nyári retket áprilisban  és  májusban  vetjük. Júliustól augusztus közepéig a téli  retek  kerül  a földbe. A vetési  sortávolság   30-40 cm. A növények  egymástól való távolsága  10 - 20 cm.

Spenót

A spenót jó csírázásához laza talajt igényel, mely felül tömör legyen. Ezért vetés után a talajt jól nyomkodjuk le. A vetést 20-25 cm sortávolságra végezzük. A márciusban vetett spenót áprilisban már szedhető. Az őszi vetést augusztus közepétől kezdhetjük és egész novemberig szedhetjük.A téli spenót vetése szeptemberben kezdődik, és betakarítása következő év márciusában történhet.

Paradicsom

A paradicsom az egyik legkedveltebb zöldségfélénk, melyet mindenki szívesen ültet a kertjébe. Aki tudja, hogy milyen pompás ízűek a teljesen beérett, saját nevelésű, vörös paradicsomok, némi nehézségek ellenére is megtermeszti azokat a kertjében.

Snidling

Vásárolhatjuk cserepesként az áruházakban, de áprilistól mi magunk is vethetjük. A mag friss legyen, mivel a csírázási képesség 1 év után már nem kielégítő. Ezért mindig nézzük meg a zacskó hátoldalán a szavatossági időt.

Cukkini

A tökfélék családjába tartozik. Az uborkához és a tökökhöz hasonlóan, a cukkini is a nagy tápanyag igényű növények közé tartozik. Ennek megfelelően készítsük elő az ágyását is. Előnevelése és gondozása hasonló az uborkáéhoz. A cukkini azonban az uborkához képest jóval ellenállóbb növény. Egyetlen növénynek legalább 1-2 m² területre van szüksége hatalmas levelei miatt.

Fokhagyma

Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni, hiszen kis befektetéssel, úgyszólván minden felszerelés nélkül, öntözetlenül is gazdaságosan termelhető. A hőmérsékleti hatásokra közömbös. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli, s a nyári magas hőmérséklet sem károsítja, beérését viszont sietteti. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál, kisebb árnyékot is elvisel. Vízigénye nem nagy, aszályos időjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak, mint az ősszel ültetettek, ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni!

Karalábé

A karalábé kevesebb tápanyagot igényel, mint a családjából a káposztaféléknek, és közepes tápanyagigényűként  használhatjuk a vetésforgóban (mint a salátát). Kisebb részletekbe vessük, hisz így egyfolytában zsenge karalábét tudunk fogyasztani. Nyári és őszi termesztésre magunk is nevelhetünk palántákat, melyeket májustól július végéig ültethetünk ki.

Metélőpetrezselyem

MetélőIdeális konténernövény, mely jól érzi magát egy cserépben is, de szabadföldbe ágyásszegélynek is kiváló. Az ágyások elválasztására nagyszerűen használható. Fodros levelű változata különösen jól mutat. Vethetjük rögtön cserepekbe, ládákba apró magját. Itt is érdemes beáztatni a magokat egy éjszakára, majd a  komposzttal töltött cserepekbe, ládákba szórjuk a magokat. Gyengéden tömörítsük, és vékony réteg komposzttal takarjuk. Ha védett helyen, lakásban csíráztatjuk, akkor hamarabb megjelennek a hajtások. A fokozatos szoktatás után ültessük ki végleges helyére, vagy neveljük tovább konténerben.

Forrás:gazigazító

Az alábbi fánk könnyen elkészíthető, és nagyon finom. Gyors reggeli, vagy délutáni csemege lehet belőle. Hidegen is fogyaszthatjuk, sőt másnap is jó íze van még.

Kevés hozzávaló szükséges, egy pár szelet kenyér, mogyoróvaj, porcukor és lekvár-ezek minden háztartásban megtalálhatóak.

Jó, ha friss kenyeret választunk, valamint az is, ha puhább, vékonyabb szeletet esik a választásunk. Egy pogácsaszaggatóval vágjunk a szelet közepéből kerek formákat, úgy, hogy a héját ne használjuk.

Egyik szelet közepét kenjük meg mogyoróvajjal, a másikat pedig valamilyen bogyós lekvárral. Borítsuk egymásra a két szeletet, és a széleiket csippentsük jól össze, hogy a töltelék ne folyjon ki belőle.

Tegyük forró olajba, és süssük meg mindkét oldalát, majd szórjunk rá porcukrot. Ez lesz talán a világ legegyszerűbb, és mégis finom édessége. Senkinek sem fog feltűnni, hogy kenyeret használtunk a ropogós fánkok elkészítéséhez.

Forrás

Időről-időre fellángol a vita, hogy étolajjal, vagy zsírral sütve finomabbak-e, egészségesebbek-e a sültek. A hetvenes-nyolcvanas évek elhibázott dietétikai kutatásai és az abból fakadó tömeghisztéria odavezetett, hogy szinte teljesen kiiktatták a telített zsírokat az étrendből.

Tényleg minden kövérség okozója?

Ami akkoriban a zsír volt, az mára a szénhidrát lett, amit minden kövérség kizárólagos okozójaként, minden szív- és érrendszeri megbetegedés felelőseként azonosítottak. Ez odavezetett, hogy több egymást követő generációt is sikerült majdnem leszoktatni a zsírral sütésről, vagy az alacsony hőmérsékleten zsírban abálásról. Pedig a disznózsírt időtlen idők óta használják a népi orvoslásban.

Pedig akinek volt szerencséje a nagymama főztjéhez, sültjéhez, az tisztában van azzal, hogy zsírban kisütve minden sokkal finomabb, mint a ízétől megszabadított étolajban – írja az Origo.hu.

Séfeket kérdeztek ez ügyben, akik egytől-egyig egyetértettek abban, hogy zsírban sütve minden finomabb, ráadásul vannak sütemények, amiket nem lehet elkészíteni egy tisztességes adag zsiradék nélkül.

Ha a zsírnak semmi más előnye nem lenne az olajjal szemben, mint az, hogy otthon készítve minden esetben finom töpörtyű lesz a mellékterméke, már akkor is bőven megérné azzal tölteni két-három órát, hogy a lakást alaposan megtöltsük zsírszaggal. Akinek van lehetősége szabadban végezni ezt a műveletet, inkább ott készítsen töpörtyűt.

A megkérdezett séfek közül voltak, akik a disznózsírra, mások a libazsírra esküdtek, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a zsírok között egyáltalán nem olyan nagy a különbség, mint a zsír és az olaj között. A séfek a zsír egy másik nagyszerű tulajdonságát is kiemelték: nem csak lehet, de érdemes már használt zsírban sütni.

Ugyanakkor az olajnak is vannak előnyei, hisz vannak olyan dolgok, amikre a zsír nem olyan alkalmas, mint az olaj – mivel alacsonyabb az olvadás és a forráspontja, a magas hőfokot igénylő, hosszan tartó műveletekhez nem a legjobb a tiszta zsír (főleg nem a kacsa vagy a liba).

Húst rántani például úgy érdemes – mondja egyik séf – hogy a zsírt jó minőségű repceolajjal összekeverjük 2:1 arányban. A jó minőség azért fontos, mert az átlagos repceolajnak jellegzetes íze van, amit nem biztos, hogy jó érezni a paníron.

Nézzük, mi a helyzet a szalonnával

Amikor a legújabb kutatások kiderítették a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek negatív hatásuk van, a szakemberek figyelme a színezéket, tartósítószert és E-számokat sem tartalmazó szalonna felé fordult.

A szalonna az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti a koleszterinszint csökkenését, és javítja a szervezet ellenálló képességét.

Zsírok kis mennyiségben jótékony hatással vannak a szívre és a véredényekre, a szalonna szabályozza a belső szervek izmainak összehúzódásait, beleértve a szívizmot is és az érnyomást. A dohányosoknak jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát, mivel az szelént tartalmaz, ami erősíti az immunrendszert és megakadályozza az oxidációt. Így a dohányzás okozta károsodások részben csökkennek. A szalonna az alkoholmérgezést is enyhíti, mivel a gyomorfalat zsírral vonja be, így megakadályozza az alkohol gyors felszívódását.

Számtalan egészségügyi hatásáról bővebben itt olvashattatok.

Forrás:filantropikum

A magyarság ősi hitvilága talán nem is tudatosan, de hatékonyan használta azokat a gyógyító technikákat, amellyel például elűzték a fáradtságot, megtisztították csakrájukat.

A magyar néptánccal nagyszüleink, dédszüleink elűzték az aratás, hihetetlenül nehéz munkájával járó fáradtságot. Ilyenkor tartották az aratóbálokat, és a hajnaltól napnyugtáig tartó aratás után, egész éjjel mulattak. Megmutatta, hogy a népitáncnak, főleg a legényeseknek, szinte minden mozdulata egy-egy zodiákus jegynek felel meg, ezzel hozva harmóniába az energiákat, és a csettintésekkel, tapsolással, a lábak csapkodásával, kurjongatásokkal pedig kitűnően megtisztították a csakráikat, meridiánjaikat, bár valószínűleg, ezeknek nem voltak tudatában, de így óriási energiákat nyertek.

Gondoltátok volna?

Csakráink mindegyike, szépen sorban behangolható a szolmizációs hangokkal. Ha betegek, vagy csak nagyon fáradtak vagyunk, feküdjünk bele egy kád meleg vízbe úgy, hogy a fejünket is belerakjuk. Öntsünk bele pár csepp, bármilyen illóolajat, és próbáljuk meg megkeresni azt a dó hangot, (énekeljünk) amely a gyökércsakránkra el kezd rezonálni. Ha megtaláltuk, ezt erősen lehet érezni, akkor utána énekeljük végig a ré, mi, fá, szo, lá, ti hangokat is. Ezzel az összes csakránkat képesek vagyunk kitisztítani, harmóniába hozni, és aktiválni. A gyógyulásunk pedig megtörténik.

Tulajdonképpen a magyar népdalok hangkészlete, és ezek éneklése is felér egy ilyen csakra harmonizálással.

Ha felrajzoljuk egy táblára, a hosszanti tengelyünket (gerincünket), amelyre bejelöljük a csakrákat, és a hozzá tartozó szolmizációs hangokat, majd ezeket felülről lefelé haladva, és visszafelé olvasva, (a szívcsakrához tartozó “fá” hang kivételével, az ó hangokat ő-vel helyettesítve, a következő értelmes mondat állt össze: ITT ÁLL ŐS FA, ÍM ERŐD.

– 7-es, korona csakra TI IT

– 6-os, harmadik szem csakra LÁ ÁL

– 5-ös, torok csakra SO OS

– 4-es, szív csakra FA FA

– 3-as, napfonat csakra MI IM

– 2-es, nemi csakra RE ER

– 1-es, gyökér csakra DO OD

Döbbenetes, nem?

Egyszerűen hihetetlen. Az Ős fa, a gerincünk, mely alul a gyökér, fenn a korona, melyből úgy kapjuk erőnket, hogy lent a Földbe, fenn az Égbe vagyunk bekötve. Vajon Kodály Zoltán tudta azt, hogy az általa elnevezett hangok ezt a bölcsességet adják ki? Bizonyára fogalma sem volt róla, ezt minden valószínűség szerint, odaátról súgták neki.

További néhány népi gyógymód

Ízületi fájdalmakra, gyulladásokra: napközben mézes káposztalevelet kell rátenni a gyulladt, duzzadt testrészre és átkötni, éjszakára vízben főtt kukoricadarát , azaz puliszkát kell melegen rákenni, és fóliával majd kendővel bekötni. Erre jó még a fekete nadálytő pakolás is.

Hólyaghurut, felfázás: nagyon jó a kamillatea meginni, de a fájó és égető vizelési inger megszüntetésére hatásos, ha a gőze fölé ülünk, vagy beleülünk egy lavór kamillás vízbe.

Torokfájás, köhögés: gőzölés a jó öreg kamillatea fölött, törülközővel a fejen, és nagyon jó a következő teakeveréket meginni: kamilla, útifű, kakukfű, zsálya mézzel, citrommal, lehet még a teavízbe tenni egy kis fahéjat és szegfűszeget. Ez ajánlott forralt borba is. A lenmag teája is nagyszerűen oldja a légúti váladékokat, enyhíti a köhögést.

Fülfájás, övsömör: nagyon hatásos a kövirózsa nedve, fülbe csöpögtetni, vagy az övsömörös részt bedörzsölni, kitűnően csillapítja a fájdalmat. Fülfájásnál még nagyon jó a meleg só is, amit egy kis vászonzacskóba kell belevarrni, és jól átmelegítve a fülre tenni.

Herpesz, kiszáradt, vagy gyulladt bőr: nagyon jó a körömvirág kenőcs, amelyet érdemes házilag elkészíteni, egy marék, lehetőleg napos időben leszedett körömvirágot, ennek szárát, levelét és virágát összevágni, és beletenni kb 20-25 dkg disznózsírba, majd ezt pár percig sütni benne. Ezután 1 napig hagyjuk állni, majd szitán vagy egy gézen átszűrni, és kis üvegbe beleönteni. Hűtőben sokáig eláll, és bármikor felhasználható.

Nagyanyáink szinte mindenre használták az ecetet is, pl. a haj öblítésére, az öblítővízbe kevertek egy evőkanál ecetet, ettől a hajuk szép fényes lett. Korpásodása ellen is hatásos szer volt, ha ecettel bekenték a fejbőrt, és azt egy kicsit bedunsztolták. De az ecetes borogatást használták duzzadt ízületre is, vagy csípések okozta viszketés vagy fájdalom enyhítésére.

Forrás

Aki még nem kóstolta a juhtúros puliszkát, az igazán még nem is lehet tisztában az igazi erdélyi, székelyföldi ételekkel, gasztronómiával.

Az étel neve a 17. század végén jelent meg a magyar nyelvben, eredete nem tisztázott. Származhat a latin pollis (finom liszt) vagy a puls (sűrű pép, kása) szavakból, és talán a diáknyelvből kerülhetett a köznyelvbe.

Eredetileg hajdinából készült

Kukoricalisztből főtt ételként először 1708-ban, Pápai Páriz Ferenc szótárában jelent meg.Hazánkban ismert még kukoricagánica, kukoricamálé, ganca, keményebb sült változata a görhe. Régebben az erdélyi szegény emberek fő tápláléka. Reggelinél, vacsoránál ez volt a főétel, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták, útravalónak, mezei, illetve erdei munkákhoz.

Az elkészítési módja

A kukoricalisztet sós vízben vagy tejben megfőzik. A víz vagy tej mennyiségétől függően a puliszka kemény, félkemény vagy híg lesz. Ehető köretként (az erdélyi magyarok például csirkepaprikás vagy töltött káposzta mellé), juhtúróval rétegesen összerakva, tehéntúróval-tejföllel ízesítve.

A puliszka, miután a 20. század során a városi lakosság körében csaknem feledésbe merült, napjainkban ismét egyre ismertebbé és népszerűbbé válik, ami elsősorban a reformtáplálkozás térhódításával hozható összefüggésbe. Kedvelői a sós, zöldséges változatok mellett édeskásaként is fogyasztják, kukoricaliszt helyett gyakran kukoricadarából készítve.

Köretként hazánkban is számos étteremben kapható, főként az olasz vonatkozás miatt vonzóbbnak ítélt polenta néven. Emellett, mivel a búzával és rozzsal ellentétben nem tartalmaz sikért (glutént), a lisztérzékeny személyek táplálkozásában is fontos szerepet tölthet be. Jelentősége ismert még a csecsemőélelmezésben is – a sikértartalmú gabonák helyett felhasználva segíthet megelőzni a lisztérzékenység kialakulását.

Hozzávalók:

• 50 dkg kukoricaliszt

• 1 liter forró víz

• 25 dkg juhtúró

• 2-3 dl tejföl

• 1 csokor zöldhagyma vagy 1 szál póréhagyma

• 1 evőkanál zsír

Elkészítés

Egy fazékba felteszek vizet melegedni, amikor gyöngyözni kezd, beleszórom a kukoricalisztet, takarékra veszem, így főzöm 20-25 percig. A tűzről lehúzva kevergetem, amíg összeáll. Ismét visszateszem a tűzre, nagy lángon egyet rottyantom, míg a vizet teljesen magába szívja, majd kiborítom a gyúródeszkára, hengert formálok belőle. A hagymákat vékonyra felkarikázom.

Egy tűzálló tál alját kikenem a zsírral, megszórom juhtúróval. Cérnával centis szeleteket vágok a puliszkából, és rétegezni kezdem: puliszka, juhtúró, hagyma, és ismét puliszka, juhtúró, hagyma, egészen addig, míg elfogynak a hozzávalók, a tetejére juhtúró kerüljön, amit meglocsolok a tejföllel.
A tálat lezárom alufóliával, 15 percre berakom a 150 fokosra előmelegített sütőbe, az idő leteltével leveszem a fóliát, még 3 percig sütöm. Melegen, tejföllel meglocsolva, esetleg reszelt sajttal meghintve önálló ételként is tálalhatom, de szaftos sültek körete is lehet.

Forrás

Kovács Emőke, az Artis Csokoládéműhely alapítója idegenforgalmi karrierjéről mondott le, hogy kézműves csokoládékat készítsen. Feladta az unalmas hétköznapokat és a biztonságot azért, hogy megvalósítsa az álmait. Mindez Balatonfüreden sikerült.

Az egész egy tematikus, belgiumi szállodával kezdődött 3 évvel ezelőtt, ahol minden a csokiról szólt, meséli Emőke. Ez a látogatás elég volt ahhoz, hogy Emőke az egyik napról a másikra mindent megváltoztasson az életében.

„A Csokoládé Akadémián meg lehet tanulni az alapokat, de ezek után csak a fantázia szab határt a csokikészítésnek” - mondja Emőke.

A négy fő termékcsalád - a „klasszikus” bonbon, a táblás csoki, a csokoládényalóka és a forró csoki - egyáltalán nem a szokványos ízeket hozza. Készülnek például mákos-meggyes, ibolyavirágos, szilvapálinkás étcsokis, vadkörtepálinkás-diómarcipános, szőlőpálinkás-marcipános bonbonok, karamellás és vadkörtés táblás csokik.

És az egészben az a legjobb, hogy ezek a csokik nagyon szépek is, nekem pl. az a kedvencem, amit egy kotta díszít. Azt pedig inkább nem írom le, hogy mennyire finomak, mert azt hinnétek, az enyém a világ legjobb munkája. (Mondjuk tényleg.)

Az utóbbi időben egyre inkább az étcsokis bonbonokra és táblákra van igény, sokat változtak a fogyasztói szokások az elmúlt néhány évben, meséli Emőke. Amikor elkezdett csokikészítéssel foglalkozni, csak a megrendelések fele volt étcsokis, most ez kb. 80 százalék. A klasszikus stílusú, mégis különlegesebb ízesítésű csokikat keresik a legtöbben, és a hangsúly a mennyiség helyett a minőségen van.

Emőke egyedül viszi a csokiműhelyt: nemcsak csokoládét készít, hanem üzleteket köt, kiszállít, végzi az adminisztrációt. Emellett egyáltalán nincs szabadideje, gyakorlatilag „feláldozott” pár évet az életéből - ezt máshogy nem lehet csinálni. De megéri. A kérdésre, hogy meghozná-e még egyszer ugyanezt a döntést, a válasz egy nagybetűs igen.

Pedig mindig ki kell találni valami újat. És nem könnyű olyan képzőművészt találni, akivel közösen megálmodják az egyedi csomagolást. „Ha lelkes vagy, az egész működik” - mondja Emőke. Jó ezzel foglalkozni, mert örömet okoz mindenkinek. Aki csak ránéz, mosolyog”.

ilovebalaton

Fotó: Nyúl Zsuzsanna

Az ember azt hinné, hogy a szavannára tévedt, pedig kishazánkban robogtak a szarvasok. Ráadásul több száz, Lábod határában. A szinte hihetetlennek tűnő felvételt egy arra haladó autósnak sikerült lencsevégre kapni. A videós portálon már több ezren megcsodálták a felvételt. 

Az interneten természetesen azonnal megkezdődött a találgatás, mitől rémülhettek meg az állatok, ráadásul ennyien, ugyanis ilyen létszámú szarvasrudli még a több tízezres szarvasállományú Somogyban is szokatlan látvány.
– Ebben az időszakban hullik a gímszarvasok agancsa – magyarázta Kemenszky Péter, a megyei vadászkamara titkára –, s emiatt az illegális agancsgyűjtők ellepik az erdőket, megzavarva az állatok pihenését. A szarvasok nappal pihenik ki az éjjeli táplálékszerzés fáradalmait, az agancsozók azonban rátalálnak a nyomukra, s sötétedésig követik-hajtják őket.

{youtube width="570" height="428"}x1qOi1r70qI{/youtube}

Virágok az egyik ágyásba, zöldségek a másikba. Így tanultuk évekkel ezelőtt. De van más lehetőség is: az ehető és a díszítő, a funkcionális és a mutatós kombinálása.

Így keverhető a borsó és burgonya közé a szamóca, a napraforgó és a zsálya. És máris kész a konyhakert. Majdnem.  A hagyományos négyszögletes zöldségágyásokban sorokba vetjük a zöldség magvakat. Az ágyások a háztól távol esnek, mintha szégyellnénk. Nem volt ez mindig így.

A potager francia szerzetesek találmánya

A 16. századi Franciaországban igen nagy népszerűségnek örvendett. A kastélyoktól a farmokig mindenütt megtalálható volt. Ma a potagert dekoratív, művészi konyhakertnek nevezzük. A tradicionális stílusúakat a geometriai ágyások, rendezett növénysorok jellemzik. Helyet kapnak bennük a zöldségnövények mellett a virágok és a fűszernövények éppúgy, mint a gyümölcsök.

Amikor 14. Lajos, a Napkirály Versailles-ban életre hívta a “Potager du Roi” kertet, a király, közismert amatőr kertész, gyümölcsfáit és zöldségeit a kastély közelében akarta tudni, hogy minél hamarabb élvezhesse őket, és gyönyörködhessen bennük.

A konyhakertet 14. Lajos kertésze, de La Quintinye tervezte. A munkálatok 1678-ban kezdődtek, és 1683-ban takarították be az első terméseket annak ellenére, hogy a talajviszonyok kifejezetten rosszak voltak. A főkertész mindent megtett, hogy a király igényeit kielégítse. Saláta termett januárban, eper márciusban és dinnye júniusban. A kert egyik különlegességének számított zöldbab, az akkor idők egyik újdonsága. A király leginkább gyümölcsfáival büszkélkedett, amikor illusztris vendégeit maga vezette körül kertjében.

A kert ma is eredeti állapotában látható a kertészek gondos fenntartó munkájának következtében. Különös figyelmet érdekelnek a 19. századi metszési módszerrel karban tartott gyümölcsfák. Ekkor a kert a Nemzeti Kertészeti Iskola tulajdona.  Azóta is kertészeti iskolának ad otthont.

A potager elemei

A potager mindig zárt területen található. Kerítések, nyírott sövény, falak határolják. A határolók lehetnek haszonnövények, akár gyümölcsfák is. A határolóknak esztétikai és védelmi funkciójuk is van. Hátteret, támaszt adnak a magasabb növényeknek, védenek a széltől, segítenek a megfelelő mikroklíma kialakításában.

Az ágyásokat jellemzően kerti utak kötik össze. Ezek közlekedési útvonalak, ahonnan az ágyások gondozását is végezhetjük. Pl. öntözés, gyomlálás, betakarítás. Az utakat legtöbbször természetes anyagok borítják. Ezek lehetnek kőzúzalék, sóder, tégla, de mulcs vagy éppen nyírott gyep is.

Az ágyásokat gyakran kő, alacsony sövény, fakeret határolja, amelyek többé-kevésbé állandónak tekinthetők, meghatározva az ágyás méretét. Rugalmasabban tervezhetünk, ha a szezonális növény az ágyásszegély, ami lehet pl. körömvirág, díszkáposzta. A határolók ismételt alkalmazása adja a kert szabályosságát és a ritmusát.

Az imént felsoroltak adják a kert szerkezet, vázát. Ehhez még hozzájöhetnek olyan függőleges elemek, mint pl. lugas, kis fák, kerti díszek. A szerkezetet alakítják továbbá a teraszok és a kapuk is. Ezeknek az elemeknek a megválasztása teszi egyedivé is a kertet.

Mindig van fókuszpontja

Ez lehet egy fa, befuttatott lugas, egy kerti dísz, szobor vagy konténeres szoliter, mázas urna, obeliszk stb. Választhatunk fókuszpontnak egy érdekes növényt is pl. a minden évben újra kihajtó articsókát. Ugyancsak jó példa a madáritató.

Kialakítható nagyon szabályos kert nyírt bukszus határolókkal, és mértani pontosságú növénysorokkal. A növények azonban idővel áthágják a határokat, és egyre kaotikusabb látványt nyújtanak. Így a rendből az eklektikus megjelenés felé haladhatunk, de felfoghatjuk ezt úgy, hogy a kert átalakul a virágok, gyümölcs- és a zöldségnövények romantikus keverékévé.

Ezt a hangulatot tovább fokozhatjuk, ha, idővel vadvirágokat is ültetünk. És lassan a szigorú franciakert parasztkertté alakul. A másik lehetőség az állandó karbantartás, ami folyamatosan fenntartja a szabályosságot és a rendet.

A potager jellemzője a kordonos művelésmód

A XVI. században Franciaországban neveltek gyümölcsfákat ezzel a módszerrel.  Bár ezt a művelésmódot már Kínában is használták, a franciák a kínaiaktól függetlenül fedezték fel, és alkalmazták a 16. században.

A potagerben, valahol a háttérben, elhelyezhetünk egy kis szerszámos kamrát is, vagy árnyékolót, a növények átültetéséhez egy kis munkaterületet.

Az ágyások beültetéséhez használjunk szezonális növényeket, amelyeket folyamatosan lecserélünk. A magas termetűeket háttérként ültessük. Bármikor is kezdjük a beültetést, úgy tervezzünk, hogy egyharmadnyi terület üresen maradjon. Ide kerülnek először a következő szezon növényei.

Minden évszakban ültessünk helyi adottságoknak megfelelő növényeket

Zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat és fűszernövényeket. A szezonális zöldségek széles választékán kívül, ha különlegességekre vágyunk, és az meg is terem nálunk, szerezzünk be belőle annyit, amennyi a család igényeit kielégíti. Ez nem olyan mennyiség, hogy nagyon megterhelje a pénztárcánkat.

A potager elmaradhatatlan növényei a rozmaring, kakukkfű, majoranna, zsálya, esetleg tárkony. Gyümölcsök közül ajánlott a szamóca, a dinnye, vízszintes termőkaros gyümölcsfák, gyümölcssövények, ribiszke. Virágok közül a büdöske, körömvirág, kúpvirág, napraforgó, petúniák.

Forrás

Folyamatosan dolgoznak a Börzsönyben a decemberi ónos eső okozta károk elhárításán és az utak felszabadításán, de továbbra is korlátozzák az erdőlátogatást; ugyanakkor vannak már járható részek.

Miaz? Finom, hamar elkészíthető sé nagyon finom! Például lehet a karamellás torta, ami tényleg rajongásig jó.

Hozzávalók

• 25 dkg háztartási keksz (vaníliás, kakaós ízlés szerint)
• 13 dkg vaj
• 13 dkg pörkölt mogyoró

A tetejére

• 25 dkg tejcsokoládé
• 1 teáskanálnyi vaj
• 0,2 dl tejszín

A töltelékhez

• 13 dkg barna cukor
• 5 dkg vaj
• 3 dl sűrített tej

Elkészítése:

A kekszet összetörjük,majd a vajjal összekeverjük és egy 20 cm-es tortaformába simítjuk, majd 15 percre hűtőbe tesszük. A mogyorót rászórjuk a kekszes alapra. A vajat, a barna cukrot és a tejet egy edénybe tesszük, lassú tűzön 10-12 percig főzzük, amíg sűrűvé válik. A mogyoróra öntjük a karamellt és elsimítjuk rajta, majd hagyjuk hűlni.A csokoládét felolvasszuk és belekeverjük a vajat, majd a tejszínt és a sütemény tetejére öntjük, elsimítjuk és hűtőbe tesszük legalább 2 órára, hogy megszilárduljon.

Forrás:ketkes.com