Tenyerén hordja a vidéket, és a vidék is őt. Oszter Sándor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt élete, munkásságának egy része is a vidékhez köti.

- Felsorolni is hosszú lenne azokat az országos rendezvényeket, kedves történeteket, szerepléseket és programokat, melyek összefonódnak az Ön nevével, s melyek a vidéki élet és a néphagyományok népszerűsítésén alapulnak. Honnan ez az elkötelezettség, honnan az indíttatás?
- Magam is vidéki gyerek vagyok, hiszen Győrben születtem. A sors úgy hozta, hogy – családi gyökereimet sem feledve – mind a magánéletemben, mind a munkámban erős a csodálatos magyar vidék iránti tisztelet és szeretet. Mindegy hol járok: a Nyírségben vagy éppen a Börzsönyben, az Alföldön vagy éppen a Bakonyban, a táj, az ott élő emberek élete, mindennapjai érdeklődésem középpontjába kerülnek. Szívesen elmegyek mindenhová, ha időm engedi. A teljesség igénye nélkül: jártam többek között a hortobágyi lehalászási ünnepen, a karcagi birkapörkölt-főző fesztiválon – ahol zsűritagnak is felkértek –, idén a Rózsa Sándor születésének 200. évfordulójára az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen és ellátogattam a vidéki termelőket is népszerűsítő kézműves magyar ízek vásárára és a libamáj-fesztiválra is.

- Az Ön nevét 1971-ben ismerte meg az ország, amikor bemutatták a Rózsa Sándor című filmet. Főszereplőként a csárdamítosz és a betyárromantika máig élő jelképévé vált, s talán ebből is fakadhat az Alföldhöz való erős kötődése. Mondom ezt azért is, mert a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége „Művészek a vidékért” kampányának Békés megyei arca lett.
- Szeretem az alföldi rónaságot, mindig örömmel látogatok oda. Megtiszteltetésnek is tartottam és tartom, hogy felkértek a „Művészek a vidékért” akció közreműködőjének, mert hiszem, hogy személyiségünkön keresztül közelebb hozhatjuk mindenkihez a vidéket és annak minden szépségét.

- Ebben a szerepvállalásban az Ön részéről nincsen hiány. Rendszeres vendége Kondoros – ahol díszpolgári címmel tüntették ki – rendezvényeinek, így a betyárnapoknak is, ráadásul a csárda emlékszobájában láthatók a Rózsa Sándor című filmben használt személyes ereklyéi.
- Régebben is tudtam, hogy Kondoroson őrzik a Rózsa Sándorral kapcsolatos emlékeket. Amikor először vettem részt a betyárnapokon, örömmel tapasztaltam, hogy itt ilyen erővel ápolják a híres betyár emlékét. A filmben használt korabeli tárgyak nagyon becsesek számomra, az otthonomban azonban csak kevesen láthatták azokat. A csárda épületében nagyon sokan megnézhetik, éppen ezért döntöttem úgy, hogy mintegy örökségként Kondorosnak adom a betyárvilág tárgyi emlékeit. Csikóbőrös kulacsomat, a szikét – ami a derekamat fogta össze a hosszú lovaglásoknál -, az ősi magyar motívumokkal díszített rézveretes nyelű fokosomat és a bugylibicskát – amely a legenda szerint valóban Rózsa Sándoré volt – ajándékoztam a múzeumnak.

- Kondoroson erőteljesen őrzik a hagyományokat. Az ott működő Legendák Földje Alapítvány ennek szellemében rukkolt elő a Betyár Király nevű fekete sörrel, melynek Rózsa Sándorként az Ön filmbeli arca a védjegye.
- Valóban az alapítvány kezdeményezésére kezdték el palackozni Sipkó József barátom békésszentandrási kézműves főzdéjében ezt a fekete sörkülönlegességet, mely fekete áfonya, meggy és szilva érlelésével készül, és mondhatom igazán nemes ital. De milyen is lehetne, ha ízvilágába belekerült a betyárok szabadsága, a lovaik erőssége és a csárdabéli szépasszonyok bujasága is? A sör az én ajánlásommal viszi el a fogyasztókhoz a Kondorosi Csárda és a Betyárnapok jó hírét. A „márkanévért” nem kértem ellenszolgáltatást, csupán azt, hogy a befolyó összeget az alapítvány fordítsa nemes célokra.

- Tavaly alakult meg az Alföldi Legendárium Klaszter, melynek munkájában aktívan részt vesz, annál is inkább, mert a klaszter tagja lett. Melyek a klaszter alapvető céljai?
- A klaszter az Alföld ősi magyar mondáinak és legendáinak felkutatását, összegyűjtését tűzte ki célul. A régi történetek legendás helyszínekké emelik az alföldi településeket, a kulturális örökséget pedig a klaszter ezekhez kapcsolódó helyi termékekkel és szolgáltatásokkal teszi teljessé. Csak érdekességként említem, hogy az alföldi legendák között található Rózsa Sándor legendája is, így talán mindenki számára természetes, hogy nekem, mint a híres betyár filmbeli megformálójának a klaszter tagjai között van a helyem.  A klaszter egyébként egy sajátos gazdaságfejlesztési modellt dolgozott ki, melynek lényege, hogy az Alföld 30 km átmérőjű körök révén kerül lefedésre. Ennek célja, hogy az adott területeket a turisták számára könnyen áttekinthetővé, viszonylag egyszerűen elérhetővé és néhány nap alatt megismerhetővé tegyük. A legendás helyszínek tehát egy-egy 30 km-es átmérőjű területet foglalnak magukba, melyek központja minden esetben egy szálláshely szolgáltató, így a legendás túracsomagok összeállításakor kiváló kiindulási pontot jelentenek.

- Nagyon aktív a klaszter, hiszen alig nyolc hónap alatt elkészítette az észak-alföldi régió legjelentősebb mondáinak, legendáinak a mai kor nyelvezetének megfelelő kézirati változatát, s ebben az Ön lánya is szerepet vállalt.
- Az Alföldi Legendárium első kötete 50 db mondát, legendát tartalmaz. Leányom, Oszter Alexandra színművész-képzőművész készítette el a könyv illusztrációit. Jelenleg a nyomdai előkészítése zajlik, a megjelenés 2014. február hónapban várható.

- A FATOSZ által koordinált, 2013-as Vidékjáró programjait is figyelemmel kísérte, és a programot bemutató tájékoztatón is jó szívvel ajánlotta azt az érdeklődők figyelmébe. Most, a rendezvénysorozat zárásához közeledve miként értékeli a Vidékjárót?
- Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy örömmel tettem eleget a FATOSZ felkérésének, amikor ebben az esztendőben forgatott csárdafilmjeik egyikében, a Kondorosi Csárdát népszerűsítő filmben Buza Sándor barátommal bemutathattuk ezt a nagyszerű helyet. A Vidékjáró sorozat úgy érzem, kiválóan hozzájárult kulturális örökségeink értékeinek közvetítéséhez, a vidéki gazdák termékeinek bemutatásához, a falusi vendéglátók és turisztikai attrakciók népszerűsítéséhez, összességében a magyar vidék életének komplex megismertetéséhez. A programok megmutatták, hogy az emberek kezdenek ráébredni például arra: jobb, ha a helyi termelőket részesítik előnyben, s nem hagyják magukat agyonmérgezni az adalékanyagokkal teletömött élelmiszerekkel, s azt is, hogy a tanyasi élet nagy tudomány, egy háztáji gazdaságot folyamatosan működtetni nem kis feladat.

- Művész Úr! Ön betöltötte 65. életévét, de korát meghazudtolóan fiatalos, sokat megy, dolgozik, alkot. Melyek a közeljövő tervei?
A beszélgetésünk alatt mondottakból is következik, hogy van, lesz teendőm bőven. Sok tervem közül például szeretnék létrehozni egy vizes élőhelyet és egy gyermekeket vonzó élményparkot is – természetesen vidéken.

- Sok sikert hozzá! Köszönöm a beszélgetést, tervei megvalósításához jó egészséget kívánok!