A másodfokon eljáró fővárosi törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva aKishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének.

A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

A pert a központ indította a magyar állam, a Mezővidék Bt. és Nemzeti Földalapkezelő (NFA) ellen, kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.  

A nyertes nem indulhatott volna a pályázaton

A szerdai másodfokú tárgyalást követően a részítélet ismertetésekor a bíró közölte: jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen egy olyan szerződés, amelynél az egyik szerződő fél, a nyertes pályázó nem felelt meg a jogszabályban előírt pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna a pályázaton. 

A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alperes, a Mezővidék Bt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. A jogszabály szerint a benyújtást megelőző adóévben a pályázó bevétele több mint felének mezőgazdasági tevékenységből kell származnia, ha nem rendelkezik lezárt adóévvel akkor – egyebek mellett – főtevékenységének kell mezőgazdaságinak lennie. Mindennek a másodrendű alperes nem felelt meg – közölte a bíró. Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályázatról volna szó, akkor is "nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközne", hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna.

A törvényszék egyúttal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a felperes további kereseteinél. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet nem merítette ki a kereseti kérelmeket, egy esetben pedig a bíróság túlterjeszkedett, mert elbírált egy olyan kérelmet, amit a felperes már nem tartott fenn.

A szaktárca a Kúriához fordul

Kishantos ügyében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Kúriához fordul. A szaktárca emlékeztetett arra, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. és az állam között 2007 óta számos per volt és van folyamatban. A 452 hektárnyi állami terület használatával, valamint a kft. és az állam közötti szerződésekkel kapcsolatos perek kivétel nélkül az állam számára kedvező ítélettel zárultak.

Felidézték: a kft. bérleti szerződése 2013-ban lejárt, a 452 hektár állami tulajdonú földet nyilvános haszonbérleti pályázaton hasznosította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Míg korábban egy kft. bérelte ezt a területet, a Földet a Gazdáknak Program eredményeként most kilenc új bérlő nyerte el a gazdálkodás lehetőségét. 

Az FM szerint a Kishantosi Kft. részéről képtelenek voltak elfogadni azt a tényt, hogy nem ők, hanem hét helyben lakó családi gazda, egy helyi agrárvállalkozás és egy szakiskola nyerte el az állami földek bérleti jogát. 

A kft. jogellenes magatartása okán indult  birtokperek mindegyike az állam számára kedvező ítélettel zárult - közölte a minisztérium.

Emlékeztettek arra is, hogy a legkisebb birtoktest bérleti jogát elnyerő Mező Vidéke Bt. haszonbérleti szerződését a kft. megtámadta. A 27 hektárt elnyerő családi vállalkozás szerződésének érvényességét vitató elsőfokú bírósági eljárás mind a bt., mind az állam számára kedvező ítélettel zárult.

Szerdán azonban az első fokú ítélettel szögesen ellentétes másodfokú ítélet született, vagyis a kilenc új bérlő közül egy birtoktest vonatkozásában teljesen ellentétes tartalmú ítélet született első és másodfokon. A minisztérium szerint ez indokolja, hogy a végső döntést a Kúriától kérjék. 

Egyben a közlemény leszögezi: sem a Fővárosi Törvényszék szerdai ítélete, sem egy esetleges kúrai ítélet nem érinti aKishantosi Kft. 2013-ban lejárt földhasználati szerződését.

MTI