Sok-sok társával együtt 2014. tavaszán született egy kis madár, aki néhány napos korában félárván maradt, és aki azóta egy ország által figyelt híres magyar gólyaként „szárnyal”.

A Halász-család két tagja, Halász és Hajnal a nyírségi Nagyhalászon elhelyezett webkamera segítségével lett világhírű. A két gólyát 2008 óta a földkerekség szinte minden szegletében ismerték az internet madárbarát felhasználói, akiknek legnagyobb örömére 2014. március 23-án újra a megszokott fészekben találkozott az afrikai telelésből visszatért pár. Tavasszal négy utód kelt ki fészkükben, ám néhány nappal

a kicsik születése után áramütés végzett a tojóval, Hajnallal.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársainak közreműködésével a fiókák a Nyíregyházi Állatparkba kerültek, és a szakemberek áldozatos munkájának köszönhetően életben maradtak, és egészségben gyarapodtak. Az észak-magyarországi régióban ekkor már javában tartó gólyagyűrűzés közben az MME szakemberei úgy döntöttek, hogy más-más fészkekbe adoptálják a félárván maradt fiókákat. Már az is nagy eredmény lett volna, ha csak egy-két kisgólyát sikerül fészekbe helyezni, ám a feladatot a szakemberek és önkéntes segítőik maximálisan teljesítették. A közben nevet is kapott madarak – Vitéz (HJ64), Borostyán (HJ65), Kökény (HJ66) és Picur (HJ67) – új fészektestvérekhez kerültek Nógrád megyében, ahol mindenütt befogadták őket.

Picur országos ismertsége

a  Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott Északi gólyahír program keretében – melyet a Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közösen bonyolít le – kezdődött. A projekt keretében 2014. júliusában Rimócon GSM-alapú műholdas jeladót kapott a madár, amely egyben azt is jelentette, hogy a szakemberek és az érdeklődők az interneten ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérhetik a gólya életét, vonulását, tartózkodási helyeit.

És Picur „meghálálta” a bizalmat.

A kirepülés után néhány héten át még a fészkelőhely közelében tartózkodott, ismerkedett a világgal, a vadászat fortélyaival, majd útra kelt. Nem is volt kérdéses, hogy társaival együtt élete megkezdi első hosszú útját: augusztusban csatlakozott a gólyacsapatokhoz, melyek a szokottnál hűvösebb időjárás miatt korábban kezdték meg vonulásukat.

Mint azt Papp Ferenc, az MME munkatársa, az Északi Gólyahír program vezetője korábban elmondta: a fehér gólyák jó repülési feltételek mellett több, mint 300 kilométert tesznek meg naponta. Négy hétig tartó vándorútjuk 2 000-10 500 kilométer hosszú. Néhány esetben előfordul, hogy Európában vagy a Közel-Keleten is marad egy-két egyed, de igazi úti céljuk az afrikai kontinens, s akár egészen Dél-Afrikáig repülnek.

Nos, Picur kiválóan „teljesített”.

A műholdas jeladó augusztus utolsó napjaiban a madár Nílus-menti tartózkodásáról árulkodott, majd a gólya Dél-Szudánon, Etiópián, Kenyán, Tanzánián, Zambián, Zimbabwén és Botswanán át Dél-Afrikáig repült. Innen 2014. december közepén – a Johannesburgtól mintegy 300 kilométerre délnyugatra lévő szarvasmarha-tenyésztő vidékről – adott jeleket. Így lett hát Picur az egyik leghíresebb magyar fehér gólya, az

ezidáig az egyetlen GSM-alapú jeladóval ellátott madár,

aki Rimóc községtől csaknem 16 ezer kilométert téve meg négy hónap alatt Magyarországról eljutott Dél-Afrikába.

Picur útját, tartózkodási helyét ide kattintva követhetik az érdeklődők.