Az őshonos gyümölcsfajtákat őrzi a Tündérkert-mozgalom

07 ápr. 2014 Administrator

A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja a Tündérkertek megálmodóinak, akik törekvéseit a szaktárca is támogatja.

tajfajta2Az MTI azt követően kereste meg a program alapítóit – Szarvas József színész, Kovács Gyula pórszombati erdész, Ambrus Lajos író –, hogy a napokban nyitották meg az első budapesti Tündérkertet. A kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében az első tíz őshonos gyümölcsfát ültették el a héten.

Kovács Gyula pórszombati erdész azt mondta, akkor kezdett a az őshonos fajták megőrzésének szükségességével foglalkozni, amikor az 1980-as években erdészként a Göcsej szívében látta "a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit is elpusztulni". Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világból valamit meg kell őrizni, és ehhez végül nem egyedül fogott neki, társakat keresett hozzá. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létrehozták a Tündérkerteket, ezekből már közel száz található.

Kifejtette: a "gyümölcsészet" és a néprajzi hagyományok megőrzése együttes feladat, amit a zalai Hetés vidékén talán már sikerült megvalósítani. A pórszombati Medes-hegyen található birtokán mostanra mintegy kétezer különféle őshonos gyümölcsfafajtát gyűjtött össze, de az a törekvése, hogy ezekből "vissza tudjon ajándékozni" azoknak a tájegységeknek a Tündérkertjei számára, ahol azok eredetileg is éltek.

tibortanya3Kovács Gyula azt is elmondta: idén már a bukovinai székelyek és a moldvai csángók is elkezdték összegyűjteni a maguk őshonos gyümölcsfáit. A Tündérkertek mozgalmát ugyanakkor szeretné minél inkább a fiatalokkal is megismertetni, ezért iskolakertek létrehozását is szorgalmazza.     

Szarvas József, a Tündérkert másik alapítója azt is elmondta, hogy az őrségi faluban található Tündérkertben minden őshonos gyümölcsfának gyermekgondnoka van. A Nemzeti Színház művésze Kovács Gyula erdész szakmai támogatásával 2009-ben hozta létre Vas megyei portáján a Tündérkertet. Azóta minden esztendőben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született, így a Vas megyei településen nincs olyan gyermek, akinek a gondjaira, gondnokságára ne lenne bízva egy-egy őshonos gyümölcsfa - mondta Szarvas József.

Emlékeztetett: a viszáki Tündérkertben jelenleg 83 őshonos gyümölcsfa található. A megmentendő őshonos fákról lemetszett ágat beoltják egy vadalanyba. A fiatal fákat - amíg erre szükség van, míg a gyökerei meg nem erősödnek - a szülők gondozzák, öntözik, majd évek múltán élvezhetik a fa gyümölcsét. Végtelen fajtagazdagságú gyümölcshagyatékot hagytak ránk eleink, de ezek a hagyatékok egyre fogynak - fűzte hozzá. Szarvas József az Őrségben (Viszákon) vásárolt portáján Pajtaszínházat hozott létre, galériát alapított.
Az agrárrendszerekben a sokféleség megtartását, növelését létkérdésnek nevezte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca háttéranyaga kitér arra, hogy a nemesítési alapanyagként is szolgáló genetikai alapanyagok eltűnése a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti. A mezőgazdaságban használt fajták viszonylag rövid idő alatt - akár egy évtizeden belül is - kicserélődhetnek és eltűnhetnek, például a változó piaci igények, gazdaságpolitikai döntések miatt - emlékeztet az összegzés.

Ebből kitűnik: rendkívül kiszolgáltatott a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokfélesége, az agrobiodiverzitás, amelybe a régóta termesztett növényfajok és fajták, a nemesítés során előállított fajták, a tájfajták és változatok, valamint a kultúrnövények vad rokon fajai is beletartoznak.

tajfajta1A témában sajátos szerepe van a Jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2011-ben kezdeményezett Gyümölcsészeti Megállapodásnak. A múlt év január 1-jétől a Növényi Diverzitás Központ vette át a gyümölcsészeti program szakmai koordinálását.

Napjainkig összesen 27 parókia kert, templomkert, óvoda és iskola kert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfa csemeték telepítését. Emellett kiemelkedően fontosak a civil kezdeményezésként működő Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat, valamint az egyelőre kis számban működő, tudatosan a genetikai erőforrások változatosságára építő és annak megőrzését, védelmét szolgáló gazdálkodók génmegőrzési tevékenysége.     

Ennek eredményeképpen 19 gyümölcs tájfajta regisztrációja megtörtént és a múlt évi Nemzeti Fajtajegyzékben 12 alma-, 2 körte-, 1 cseresznye-, 1 kajszi, valamint 3 őszibarackfajta szerepel államilag elismert tájfajtaként. További gyümölcs és zöldség tájfajták regisztrációja szintén folyik – írta az MTI.

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek