A szalma kiváló hő- és hangszigetelő, tartós családi otthon építésére is alkalmas, akár városi környezetben is.A permakultúrát népszerűsítési a szabadkai építész.
Ki ne ismerné a három kismalac meséjét, amiben a téglaház volt a nyerő. Most úgy fest, hogy mégis a szalma a legjobb megoldás: jóval gazdaságosabb a fenntartása, egészségesebb, olcsóbb és még a farkas ellen is véd.
A szalmaépület szerkezetéhez akáccölöpöket és fakeretet használnak, az alapra agyagos sár kerül, a falak pedig kizárólag szalmából állnak, vastag sárvakolattal bevonva. Az eljárás nagyon egyszerű és biztonságos – mondja Nagy Boglárka újdonsült szalmaház-tulajdonos, aki gyermekei és barátai segítségével épített házat néhány nap alatt a Palics melletti tanyájukon. Boglárkának anyaként az volt az elsődleges célja, hogy biztonságos, emberbarát anyagokból épüljön a ház, így a gyerekek a munka alatt végig velük voltak, segítettek és játszottak az épület körül.
„Mások sok pénzt fizetnek azért, hogy iszappakolást kapjanak, a gyógyító sárban játszhassanak a gyermekeik, itt mindez természetes része a közös alkotásunknak" – meséli Boglárka. Minden munkafolyamat új játszópálya a gyerekek szemében. A fiúk segítettek a szalma összegyűjtésében, és a bálák között is ők töltötték ki a réseket.
A permakultúra a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánzó élőhelyek és agrárrendszerek kialakítását jelenti. A komposztálás, az esővízgyűjtés, a vályogházak és a szabad állattartás elterjedése jelzi a néhány évtizede fellendülő, mára világmozgalommá növő permakultúra útját. A mozgalom célja, hogy olyan természetes életközösségek alakuljanak ki, amelyek biztosítják az élelmet, az energiát, a lakhatást és egyéb szükségleteket.
Ezt állítja Horvát Lehel szabadkai építőmérnök, aki öt egyedi tervezésű házat épített már fel szalmabálákból és sárból, hamarosan pedig egy egész falu nő ki a földből a kezei alatt a kelet-szerbiai Boljevac közelében.
Horvát Lehet permakultúrás kísérleti projektjének koronája a most készülő ökofalu. „A beruházók először a fővárosban és a székvárosban kezdtek kutakodni, ahol csak tervrajzokat és ötleteket tudtak nekik felmutatni. Szabadkán kész házakat találtak, így engem választottak a munkára” – meséli Horvát Lehel, aki szeptember közepén kezdi meg a munkát Szerbia első ökofalvában. A szabadkai építész nem csupán terveket készít a faluhoz, de az általa fejlesztett technológiát is megtanítja majd a helyieknek, így segítség nélkül is tovább fejlődhet a szalmaház-település.
Horvát Lehet évtizedek óta képviseli a környezettudatos szemléletet, Vajdaság-szerte jól ismert entobútorairól, de gyakran dolgozik újrahasznosított anyagokból is.
Vallja, hogy vissza kell térnünk nagyapáink gondolkodásmódjához, a környezetben megtalálható anyagok természetes felhasználásához és a kalákában történő építkezéshez. „Azok a közösségek tudnak fennmaradni, amelyek képesek együtt dolgozni és gondolkodni” – mondja az építész, aki szerint ma éppen az ilyen közösségi gondolkodás szétverése zajlik a világban. A közösségi építkezés vagy kaláka igazi szakrális élmény, a saját otthon építése összehozza a szélesebb családot. „Érdekes, hogy Magyarországon a kalákát a törvény tiltja, pedig szerintem ettől is függ a közösség jövője” – mondta Horvát Lehet. (Magyarországon csak szakképesítéssel és kivitelezési engedéllyel rendelkező személy felügyelete alatt folytatható közösségi építkezés, csak a szakember kérelmezheti a használatbavételi engedélyt, illetve a munkákat felügyelve kijelenti, hogy minden ez előírásoknak megfelelően zajlott.)
A szalmabálákat három réteg sárral vonják be és oltott mésszel vakolják kívülről, ez tűzállóvá teszi az épületet, és a kontinentális éghajlatnak megfelelő szigetelőrendszert alkot – ismertette az épület előnyeit a tervező. A téli és a nyári időjárásnak is megfelel, mind hőtárolóként, mind hőszigetelőként nagyon jól funkcionál egyrészt a szalma, másrészt a sár tulajdonságai miatt. Egészségi szempontból kiemelte, hogy a vályogházakhoz hasonlóan, a szalma is egész éven keresztül megtartja az 55 százalékos páratartalmat az épületben, így elkerülhető az orrnyálkahártya megbetegedése, illetve egyéb légúti betegségek is.
A lélegző házakban a légcsere is folyamatos, az oxigénellátás pedig állandó. Nyáron hűvös, télen minimális energiával felfűthető – meséli az építész, aki a felépített házak lakóinak visszajelzései és saját megfigyelései alapján értékelte a szalmaházak tulajdonságait. „Sokan még ma is istállóépítkezésnek tartják a vályog- vagy vert falas technikát, viszolyognak tőle és idegenül kezelik. Nem az a célom, hogy mindenkit meggyőzzek a permakultúra fontosságáról, de bebizonyítottam, hogy ez a típusú építkezés igenis megvalósítható: környezettudatos és szén-dioxid-negatív, az üvegházhatást csökkentő házakban is lehet élni” – állítja Horvát Lehet, Szerbia első ökofalujának építésze.
Forrás: vajma
További cikkek a témában:
A medencék világában már a fantázia sem szab határt, bárki építhet kedvére olyan medencét az udvarára, amilyet csak szeretne. Láttunk már mi is rengeteg ötletet, de valahogy ez tetszik a legjobban, olcsó, praktikus és bárki képes elkészíteni, nézd csak meg te is, hogyan!
Rengeteg előnye van ezeknek a medencéknek, olcsóak, praktikusak, akkorát építünk, amekkorát csak szeretnénk, oda, ahova szeretnénk, és mindenki a csodájára fog járni, ugyanis nagyon egyedivé, különlegessé varázsolhatjuk.
Hogyan készítsük el?
A medence többnyire raklapból készül, éppen ezért olcsó. Raklapot ugyanis sok helyen lehet manapság már vásárolni, de ha van ismerősünk, aki olyan helyen dolgozik, ahol raklapra is pakolnak, akkor biztosan tudunk kérni pár darabot akár ingyen is. A raklapok képezik az alját és az oldalát a medencének, fontos figyelni arra, hogy a raklapok pontosan illeszkedjenek egymáshoz, illetve tökéletesen legyenek rögzítve. Először az alját készítsük el természetesen, a raklapokat pótoljuk ki lécekkel, főleg a közepét, ezeket a léceket szögeljük rá a raklapokra. A végén helyezzünk rá rétegelt lemezt, hogy kapjunk egy sima felületet. Ezután jöhetnek az oldalai. Csavarozzuk össze az elemeket úgy, hogy pontosan illeszkedjenek.
Az oldalaknál is töltsük ki a hézagokat lécekkel. A raklapokat hosszú csavarokkal rögzítsük egymáshoz, majd az alaphoz is fogjuk hozzá derékszögű pántokkal! Derékszögű pántokkal szintén megerősíthetjük a sarkokat is, egyenes pántokkal vagy kapupánttal pedig az oldalakat! A raklapok között húzhatunk (sőt húzzunk) be drótsodronyt, amit a hozzá kapható bilinccsel fogjunk össze. Ezt minél több sorban használjuk annál stabilabb lesz a medencénk!
A tófóliát a raklap tetejére egy léc alá rögzítjük! És már kész is vagyunk, festeni bármilyen színűre lehet, pont ettől lesz egyedi, és akkor nézzük a gyakorlatot.
Videók - Ilyen a gyakorlatban:
