A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap.

Ezen a napon készítették el az ünnepre szánt ételeket, de csak a „feltámadási mise” uán ettek belőle. A nap a negyven napos böjt vége, amikor újra megszólalnak a harangok. Az esti misén Jézus feltámadását ünnepelik, és ekkor van a tűzszentelés is. A katolikus templomokban a gyertyákat a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.

Vidéken a húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, húsételeket, tojást, kalácsot a hívők templomban megszenteltették.

A néphagyományban a megszentel ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy egészségesek maradjanak, és jól szaporodjanak. Bizonyos helyeken, a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, vagy a földekre vitték a jó termést remélve.