A Pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és a húsvétot követő 50. napon kezdődik számos hagyománnyal, népszokással.
A hagyomány szerint pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
Magyarországon, csakúgy mint Európa számos országában a pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. 

Rövid, mint a pünkösdi királyság
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik.” 

Pünkösdi királyné-járás
E házról házra járó pünkösdi szokás még az 1960-as években is élő népszokás volt az Alföldön. A lányok fehérbe öltöztek, a legények gyolcsinget, gyolcsgatyát vettek fel, árvalányhajas kalapban, kislajbiban mentek a lányok után. Táncoltak és énekeltek a házaknál. 

Tavaszköszöntés
Pünkösdkor a vidéki házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat, leggyakrabban bodzát tűztek ki. Általában a gonosz, rossz szellemek elhárításával magyarázzák, vagy egyszerűen az ünnep jelképezésével, néhol pedig a lányos ház jeleként értelmezik. A magyar nyelvterületen mindenütt kedvelték a pünkösdi bálokat. Kalotaszegen a fiatalságnak jeles ünnepe volt, mert háromnapos táncot rendeztek ilyenkor. A gazdasági jellegű szokások közül pünkösdhöz fűződik sokfelé a pásztorok megajándékozása. 

Úrnapi hiedelmek
A pünkösd utáni második hét csütörtökén úrnapi sátrakat készítettek az oltárok fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik. Az úrnapi sátrak díszítményeit, mint szentelt növényeket később mágikus célra használták – a földművelésben, állattartásban, sőt az ember- és állatgyógyításban: Az úrnapi virág szirmából főzött teát torokgyulladás, kéz és lábfájás, szemgyulladás ellen is hasznosnak tartották. A hiedelem szerint úrnapi kakukkfűvel kell a tejesköcsögöket kimosni, hogy el ne vigyék a tehén hasznát.

A szerző blogját itt találod!