Van úgy, hogy az ember a nagyváros forgatagából vidékre költözik, s egyszer azon veszi észre magát, hogy kecskesajtot készít. De nézzük meg, hogyan?

A Pázmán-féle kecskesajtok ma már sok termelői piacon ismertek és kedveltek. A valamikor városban élő Pázmán Zoltán vidéki gazdaként készíti kedvelt finomságait és dolgozik éjt nappallá téve.

- Alapvetően pesti és tatabányai ember voltam – mondja nemes egyszerűséggel beszélgetőpartnerem. –  Tizenkét éve a Pest megyei Bernecebarátiban élek családommal és idestova a hatodik éve foglalkozom kecskesajt és egyéb tejtermékek őstermelői előállításával.

- Hogyan került ebbe a gyönyörű környezetbe?

- Ezt a szép, kis csöndes palóc falusi házat nyaralónak szántuk, amikor megvettük. Az élet úgy hozta, hogy ideköltöztünk, de mivel munkalehetőség alig volt a környéken, ráadásul egy térdsérülés alaposan megváltoztatta az életemet, a kényszerhelyzet szülte a jövőt.

- Mármint a kecsketartást.

- Igen. A kezdetekhez hozzátartozik, hogy egy anyával és egy bakkal indultam: úgy gondoltuk, legyen a családnak egy kis teje, a kecsketej meg éppen a legegészségesebb. Aztán a sors erre vezetett egy turistát, aki éppen tejet akart venni. Szerencséjére és a miénkre is, készült egy kis saját fogyasztásra szánt natúr sajt is. Ő pedig kérte, és eladtuk neki!

- Miért a szerencse?

- A dolgon felbuzdulva egy-két hónap múlva már hat, később tíz fölötti volt a kecskéink száma. Gyorsan peregtek az események, mert hamarosan már a váci piacon árultam, s vitték a tejet, sajtot nagy örömünkre. Ma már átlagosan mintegy napi 60 liter tejet dolgozunk fel.

- Egyszerű volt elsajátítani a szakmát?

- Sokat kellett tanulni, próbálkozni, mire a mai formát és minőséget elértük. Mindez saját kútfőből, no meg könyvtárak és az internet segítségével történt.

- Bár ez itt nem a reklám helye, mégis megkérdezem: mit kínálnak a vásárlóknak?

- A választék a hosszú érlelésű natúr és szárított fűszeres sajtok sokaságából áll. A fűszerek egy részét is magunk termesztjük. Az orda krémsajtjaink, melyek szintén fűszeresek, igen kelendőek. A camembert jellegű sajtok és a pálpusztai illatát idéző sajtok idei új termékeink. Elkészültek az első kék sajtjaink is, aminek igen nagy sikere volt a piacokon. Készítünk még kézzel formázott fűszeres sajtpogácsákat és kaukázusi kefirt is.

- Igaz az a hír, hogy a piacokon a kecsketúrós lepényeik már korán reggel elfogynak.

- Hála istennek, igen.

- Mit mondana végezetül egy volt városi ember a jelenlegi vidéki létéről? Boldogítja Önt a kecskékkel való foglalkozás?

- Kecskéinket hagyományos módon, kézzel fejjük. A jószágok kora tavasztól késő őszig a határban szabadon legelnek, csak a villanypásztor vigyáz rájuk. Esténként behajtjuk őket, és még itthon megkapják a napi konyhai zöldhulladék adagjukat is. Azért ez így szépen hangzik, de a gond az sok is tud lenni időnként. Az, hogy se ünnep, se vasárnap, az azért néha fárasztó, ráadásul a megtermelt sajtokat el is kell adni! A munka sok rohangálással és vesződéssel jár, ez tarkítja az életemet. Ám ma már mindezt nem cserélném el semmire, mert itt a magam ura vagyok.