Megérkeztek a medvék Nógrád megyébe. A szó szoros értelmében. Az állatokkal való “együttélésre” a szakemberek széleskörűen tájékoztatják a lakosságot.

Idén májusban illegálisan lelőttek egy európai barnamedvét (Ursus arctos arctos) Salgótarján határában, az utána következő hónapokban pedig több, az állatra vonatkozó megfigyelés történt a város környéki települések erdejeiben. Október végén Etesnél találtak és fotóztak le medve-lábnyomokat, míg novemberben a Karancskeszihez tartozó Lászlóvölgyön medve pusztított el több juhot. Ezek ismeretében sokakban megfogalmazódik a kérdés: kell-e tartanunk lakott területen esetlegesen megjelenő medvé(k)től, támadásai(k)tól, és mit kell tenni, ha az állattal találkozunk?

Hogy mennyi barnamedve élhet a Salgótarjánhoz közeli erdőkben, arra nincsenek pontos adatok. Tény azonban, hogy a történetek ismeretében valószínűsíthető: az állatok a sűrű állományú Tátrából, Szlovákiából “érkeznek”. Szinte biztos, hogy nem kóborló egyedekről van szó, és

várható a faj tartós, folyamatos jelenléte a térségben,

mert megtelepedésükre alkalmasak a hazai élőhelyek (Börzsöny, a Mátra, a Bükk).Pánikra, pánikkeltésre azonban semmi ok, nem kell vészharangot kongatni a medvék megjelenése miatt – mondják a szakemberek. Jobb azonban az óvatosság a környező erdőkben és a Salgótarján “szélein” lévő, erdőkkel övezett városrészekben is.

A világ számos országában élnek emberek medvék közelében, különösebb problémák nélkül. A medve mindenevő: füvet, leveleket, rügyeket, bogyókat, különféle gyümölcsöket, gyökereket, fák magvait, rovarokat, halat, madarat és emlősöket eszik. Ínyenc falatai közé tartozik a méz és a vadgyümölcs (szeder, málna, áfonya). Szívesen makkol. E „szelíd” állat ugyanakkor csúcsragadozó, kiváló vadász. Messzire elkerüli az embert, de terjeszkedésével nagy károkat okozhat a háziállatok és a méhkaptárok környezetében. „Territóriumának” nagyságát a rendelkezésére álló táplálékforrások határozzák meg, az állattal való találkozás pedig nagy lélektani felkészülést igényel az embertől. Érdemes megfogadni a szakemberek intelmeit!

Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?

Ha erdőben járunk, és úgy gondoljuk, hogy bármikor felbukkanhat, csapjunk minél nagyobb zajt. Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye a „randevúnak”.

Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, azonnal távozzunk a helyszínről.

Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.

Ne etessük, ne fényképezzük a medvét!

Ne nézzünk a medve szemébe, ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.

Ha közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot távolodjunk el a környékről.

Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat. Ez nem jelent kimondottan támadási jelet. Lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.

Ha közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!

Ha az állat mégis odajön, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjuk mozdulatlanul.

Kerüljük a bocsokkal való találkozást! A legtöbb támadás az anyamedvékhez kapcsolódik.

Az erős illatú élelmiszereket erdőben táborozva ne a sátorban tároljuk!

A medvét az ember környezetébe a könnyen elérhető táplálkozási források vonzzák. Ha megszokják a kukákba öntött, könnyen elérhető finomságokat, távol tartásuk szinte lehetetlenné válik.

Mivel az állat nem alszik igazi téli álmot, enyhe teleken előfordulhat, hogy a táplálékszerzés reményében lakott területre is bemerészkedik. Ezt az esetek többségében a nem megfelelően kezelt háztartási hulladék tárolása okozza, főleg egy adott település erdő széli peremein. Ha a medve hozzáfér a táplálékhoz, könnyen rászokhat, s mint táplálékforrást, azt nem adja fel, és védeni fogja, konfliktushelyzetet teremtve így az emberrel. Az állatok “csalogatása” a települési hulladékkezelés fokozatos “medvebiztossá tételével” valósítható meg. Meg kell akadályozni, hogy a medve az embert és a hulladékban található, számára ehető táplálékot társítsa! De hogyan?

Ne etessük kukából az állatot!

• A szemétszállítás előtti este ne helyezzük ki a közterületre a lakossági szemétgyűjtőket!
• A kukák a szállítás előtt a legrövidebb ideig legyenek az utcán!
• Az illegális hulladéklerakók veszélyes terepet jelentenek! A hulladék elhelyezője, vagy a közelben tartózkodó személyek fokozott veszélynek vannak kitéve, különösen, ha a medve táplálékául szolgáló hulladék is található benne.
• Kóbor állatok jelenléte vagy azok etetése, a megmaradt ételmaradékok is vonzhatják a medvéket, ezért a kóbor állatok folyamatos begyűjtése megoldandó feladat a szakhatóságtól.
• Lakótelepek kültéri hulladékgyűjtőinek zárható műszaki védelmét meg kell oldani, mert a hulladékon táplálkozó medve az élete árán is megvédi "táplálékát".

Fontos tudnivaló, hogy az európai barnamedve fokozottan védett faj. Természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Az állatot nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség: ha emberre támad.