A legjobb ötlet sokszor a véletlen műve! - kézműves interjú

30 aug. 2015 Molnár Melinda

Először csak a csodás tárgyakat láttam, amiket készít. Később megismerhettem az embert is, aki a készíti őket, csalhatatlan ízléssel és szerénységgel. Szeretném nektek is bemutatni Barbarát, aki "Barbi varr" néven alkot.

Bemutatod nekem, a „Barbi varr”-t, hogy mikor és miért jött létre?
2011-ben jött létre „Barbi varr”, amikor a nagyobbik lányom végre átaludta az éjszakákat és hirtelen nem tudtam mit kezdeni a sok szabadidőmmel. Varrtam ezt- azt, fotókat készítettem róluk, de nem akartam ezekkel untatni az ismerőseimet, így inkább csináltam egy blogot, ennek kellett egy név. Így lett a „Barbi varr”. Amikor a blog indult még álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkorát fog fordulni velem a világ és ilyen sokan lesznek kíváncsiak a varrományaimra. Fő profilom a fém keretes tárcák és táskák készítése melyek azon túl, hogy használati tárgyak, az öltözékünk kiegészítői.

Mit kell tudni Rólad, mint alkotóról? Ki az ember, aki a tárgyakat megálmodja és elkészíti?
Egész véletlenül találtam magamnak ezt a hobbit, ami kikapcsol, napi szintű sikerélményt ad és boldoggá tesz. Egyszerűen úgy éreztem, hogy szükségem van valamire, hogy valami mást is csináljak itthon a gyermeknevelésen, háztartás vezetésén túl, mindezt úgy, hogy közben a családommal, a lányaimmal is lehessek. Mindig izgalmas, amikor egy darab anyagból, kis csipkéből egyszer csak létrehozok valami újat. Szeretem a szépet, a bájt és a letisztultságot, azt gondolom, mára már kialakult a saját stílusom, ami felismerhető.
Hogyan találsz ki egy új tárgyat? Kérik, saját ötlet? Kísérletezel?
Kéréssel is fordulnak hozzám, de az általában egy már meglévő darab újragondolására vonatkozik. Szeretek újítani, kísérletezgetni. Rengeteg ötletem van, amiket szép sorjában szeretnék megvalósítani, új technikákat alkalmazni. Persze a legjobb ötlet sokszor a véletlen műve, mint például amikor egy anyag és egy csipke a káosz közepén találkozik és kiderül, hogy mennyire jól passzolnak egymáshoz.Hol élsz, pár mondat mondj a családodról és az eredeti munkádról?
Solymáron lakom férjemmel és két kislányommal, Dórival és Emmával. Itt nőttem fel, pár évnyi újpesti kitérő után ide költöztünk vissza. Végzettségem szerint gyermekgyógyász szakorvos vagyok, egy fővárosi kórházban dolgoztam hat évig és oda is szeretnék visszamenni majd. Szeretem a hivatásom, de jó ez a kitérő egy merőben más területre, melyben a családom is támogat.
Hol alkotsz, van saját műhelyed, vagy a konyhaasztalon pakolsz szét?
Az étkezőasztalon pakolok szét, illetve van egy lehajtható írószekrényem a nappaliban, oda rejtem el a rendetlenséget. Ennek leginkább praktikus oka van, így a lányok szem előtt vannak, miközben játszanak én csinálok ezt-azt, de mégis együtt vagyunk. Tervezem egy kis műhely létrehozása, remélem idén sikerül megvalósítani.A gyerekek hogyan befolyásolják a munkád, hogyan tudsz nyugodtan varrni két gyermek mellett?
Ők a legfontosabbak, nem szeretném, hogy valaki más vigyázzon rájuk azért, hogy én varrni tudjak. Kisebb dolgokat például a szabást, kézi munkát meg tudok csinálni napközben mellettük is, de leginkább alvásidőben dolgozom. Mindig is éjjeli bagoly voltam, a kórházi ügyeletekkel töltött évek alatt pedig megszoktam a kevés alvást.
Mesélj az első tárgyról, amit készítettél, miért csináltad, mi lett a sorsa?
A legelső dolog amit még kézzel varrtam az a nagylányom falvédője volt. Anyagok után kutatva bukkantam rá a fém keretekre, és nagyon izgatott, hogy varrjak egy tárcát. Még meg is van valahol. Attól kezdve pedig nem volt megállás, az első tárca óta azért sokat fejlődött a technikám.Miből meríted az inspirációid? Van preferált stílusod, kedvenc alapanyagod?
Kettősség van bennem, mert szeretem a bohókás, színes darabokat, de a letisztult natúr és elegáns vonalat is. Ezért is jó táskát ill. tárcát készíteni, mert hangulattól és alkalomtól függően választhatjuk meg, hogy melyik darab illik az öltözékünkhöz. A variációk száma így tulajdonképpen végtelen. A szívemhez mégis a szőttesek állnak a legközelebb, amiket különböző csipkékkel díszítek. Szeretem a anyag rusztikusságát, amit egy kis csipke hihetetlen elegánssá tesz. Történetük, koruk van, mesélnek és visszahozzák a régi időket. Ha kézbe veszem akár az antik csipkéket, akár a szőtteseket, mindig elgondolkodom rajta, hogy vajon ki készítette őket. Bízom benne, hogy méltóképp használom fel ezeket a kincseket. Nagy rajongója vagyok a vintage stílusnak, de emellett szeretek designer textilekkel is dolgozni. Inspirálódok akár egy színből, egy formából. Szeretek játszani az alapanyagokkal, egymáshoz próbálgatom őket és akkor már úgy érzem, megy minden magától.
Melyik a kedvenc mostanában készült tárgyad ha csak egyet mondhatnál?

Az aktuális kedvencem egy kék csíkos, antik szőttesből készült kézitáska bőr pánttal.
Mit jelenet Neked:

értékmentés: régiből valami új

csipke: szerelem

antik anyagok: kincsek

kedvenc minta: virágminták

kedvenc szín: natúr színek, fehér

workshop: sok kedves ismeretlen ismerős, alkotótársak, jó hangulat, közösalkotás. Boldogság megosztani a tudást, és ezáltal segíteni abban, hogy más is megtalálja a hobbiját.vágyott tárgy

álom: ha lenne egy nagy-nagy szobám tele anyagokkal, csipkékkel, szőttesekkel...

A tárcákról a fotókat Vörös-Csuta Andrea készítette, http://www.csutafoto.hu

Köszönöm Barbarának az interjút! Barbi varr oldala

Az interjú a BORS napilap LILLA mellékletében jelent meg 2015-ben

 

Forrás

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek