Hol adták fel az első húsvéti képeslapot? Mik a legkedvesebb motívumok? Mennyit változtak ezek az elmúlt évtizedekben, évszázadokban? Íme a húsvéti képeslap története.

Már az ókori egyiptomiak is írtak üdvözlőlapokat: papiruszon fejezték ki személyes gondolataikat, kívánságaikat.  Feljegyzések szerint ebben az időben terjedt el ez a hagyomány Görögországban és Kínában is.

Európában akkor váltak népszerűvé a lapok, amikor 1840-ben bevezették a bélyegeket. Kezdetben leginkább karácsonyra, újévre, Valentin-napra küldtek üdvözletet őseink. Húsvétra egy ideig nem, hisz kizárólag vallási ünnepként tekintettek rá. Az 1890-as évek végétől aztán egyre inkább elterjedtek.

Az első húsvéti képeslapok

Elbeszélések szerint az első húsvéti képeslapot Angliában postázták, a feladó az üdvözlő szavak mellett egy nyulat is rajzolt. Ez a húsvéti lapok előfutára, amelyek később tele voltak ünnepi szimbólumokkal: nyúllal, csirkékkel, tojással, kereszttel. Ekkor még leginkább fekete-fehéreket nyomtattak. Kedveltté váltak azok a lapok is, amelyek csupán egy nagy tojást ábrázoltak.

A XX. század környékén a húsvéti lapok népszerűsége jelentősen megnőtt. Később megjelentek a tavaszi tájak, jól ismert (keresztény) épületek is a képeken. Húsvétra az Egyesült Államokban ekkor már domború lapokat is küldtek.

Szívesen ábrázoltak gyermekeket bárányokkal, kereszttel, tojással. Majd megjelentek a termékenységet jelképező nyulak is.

A világháború évei alatt a reményt jelképező gyermekek helyét a katonák vették át, és Jézus is egyre többször feltűnt a lapokon.

A háború után virágos üdvözlőlapok sokaságát nyomtatták a tavasz legfontosabb ünnepére. Később a reklámok is egyre inkább teret hódítottak a képeken.
A lapok népszerűsége az idők folyamán folyamatosan csökkent. Igaz, még mindig – az internet széleskörű elterjedése ellenére is – húsvét környékén megnő a postások feladata.