Düvő zenekar: világcsavargó salgótarjáni népzenészek

30 aug. 2014 Balás Róbert

Az „ideiglenesen hazánkban” tartózkodó Dűvő zenekar legfrissebb hírei: „szolgálati közlemény” következik a világutazó salgótarjáni népzenei együttesről.

duvo1A fiúk a minap két tengerentúli repülőút között – Brazília után és az Egyesült Államok előtt – egy napot töltöttek itthon, hogy a család mégse csak az internetes közösségi oldalról lássa integetni a „fatert”, hanem néha be is köszönjön: „csókolom, szervusztok, legyetek jók, ha tudtok”.

A Dűvő zenekar az elmúlt egy hónapban előbb a brazíliai Sao Paulóban, a XII. Dél-amerikai Magyar Néptánc Találkozón, majd az amerikai Seattle-ben, a hagyományos Ti-Ti Táborban aratta legújabb sikereit mindnyájunk közös kincsével, a hamisítatlan magyar népi muzsikával.

Nagy utat tett meg a Dűvő zenekar, míg az idei két nagy utazásig eljutottak – állapítottuk meg egy-két okos bólogatás közepette Hrúz Dénessel, az immár 35 éves együttes prímásával, vezetőjével.

- A magyar népzenét játszó Dűvő 1979-ben alakult a Nógrád táncegyüttes kísérőzenekaraként, én 1981-ben csatlakoztam a bandához – eleveníti fel Hrúz Dénes, aki öccsével, Szabolccsal a szécsényfelfalui szülői házból hozta a népi muzsika szeretetét, 30 éve tanít a (mai nevén) Váczi Gyula Művészeti Iskolában, ahol a Ki mit tud?-győztes Lenkó Péter is a tanítványa volt. – Számtalan rangos fesztiválon léptünk fel, így jutottunk el Spanyolországba, Franciaországba, Németországba, Törökországba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Izraelbe, de Mexikóban, Argentínában, sőt Puerto Ricóban is megfordultunk.  

A Dűvő a tengerentúl sokszor hatalmas fesztiválokon, több tízezres közönség előtt mutatja be a magyar népzenét. Itthon minden rangos találkozón fellépnek. Büszkék a Népművészet Ifjú Mestere címre, a Madách-díjra, a salgótarjáni Pro Urbe- és Pro Arte-díjra és a kétszeres Kiváló Együttes-címre.

dűvőjóóA banda jelenlegi felállásában 2008 óta játszik: Hrúz Dénes és Szabolcs (hegedű), Mohácsy Albert (nagybőgő), Nagy Zsolt (brácsa) és Kubinyi Júlia (ének).

A Dűvő sikereit egy kis- és egy nagylemez, két kazetta és 13 CD fémjelzi; a legújabb korong Dűvölet címmel idén látott napvilágot, pillanatképeket villant fel a banda 35 évéből. Így el is jutottunk a mozgalmas évünkhöz, amely nyárra csúcsosodott ki, július elején tartották a harmadik Dűvő népzenésztábort, ahová 6-tól a 60 évesekig, 60-an mentek el tanulni; reggeltől oktattak, s az esti közös zenélések is élményt adtak – említi Hrúz Dénes.

A táborozás után a négy fiú repülőre pattant. Brazília legnagyobb magyar lélekszámú városa, Sao Paulo adott otthont a XXII. Dél-amerikai Magyar Néptánc Találkozónak, ahol a házigazdák mellett Argentína és Uruguay csoportjai randevúztak. Ez nekik ünnep, két évig arra készülnek, hogy újra együtt zenéljenek, táncoljanak.

- A találkozó két napig tartó fergeteges fesztivállal indult – folytatja –, ahol a közönség vastapssal köszöntötte a fellépőket. Mindenkit mi kísértünk, szólót táncolt Gaschler Beáta és Kovács Norbert, akik velünk érkeztek az anyaországból. A sikeres gálákat egyhetes szimpózium követte, ahol nappal zenét oktattunk, este megkezdődött a táncház, kivilágos-kivirradtig.

dűvőke3A Dűvő másodszor vett részt a dél-amerikai fesztiválon, sok mindent visszahallottak a két éve átadott tudásból. Az ottaniaknak élményt adott az otthonról érkezett csapat élettel teli magyar népzenéje. Sokan látták őket a Youtube videomegosztón, alig várták, hogy élőben is hallják a bandát. Néha azonban ők is meglepődtek…

- …Egyszer csak megpillantottam Szijjártó Csabát, régi cimborámat, akit még a Mákvirág együttesből ismerek – említi Hrúz Dénes. – Mondtam: „Szia, Csaba, te hogy kerülsz ide?” Azt felelte: „Én vagyok a nagykövet” – nekem pedig leesett az állam, de jólesett, hogy a találkozón részt vett Magyarország brazíliai nagykövete.

A zenészek megnézték Sao Paulo nevezetességeit is. Kevéssel a labdarúgó-világbajnokság után nyugodt volt a város, jelét sem látták zavargásnak, az emberek alig beszéltek a balul sikerült vb-ről – említi a zenekarvezető, aki élvezte a zenés-táncos helyeket, ahol jó hangulatban folyt az éjszakai élet a 25-26 fokos brazil télben.

- Az ottani magyarok összetartanak, őrzik a hagyományokat, minden korosztálynak van tánccsoportja; a szellemi élet központja a Magyar Ház mellett a bencések Szent Gellért Monostora és a Szent Imre Kollégium. A fiatalok szépen beszélnek magyarul; csodálatos, ahogy az anyaországtól 13 ezer km-re is hűségesen őrzik népünk nyelvét, kultúráját – említi a muzsikus, sajnálva, hogy 12 nap után ott kellett hagyniuk barátaikat.

Egy napra hazarepültek Salgótarjánba, majd az Egyesült Államok nyugati partjára vették az irányt, már várták őket Seattle-ben, ahol a Ti-Ti Táborban már 18. alkalommal oktatták a magyar zenét a résztvevőknek.

dűvőke2- A Ti-Ti Táborban nem csak magyarok zenélnek, táncolnak – folytatja Hrúz Dénes –, sőt többségben vannak az amerikaiak, akik szeretik a zenénket, táncainkat, mert a magyar folklór sokrétű, virtuóz és temperamentumos, inspirálja őket. Örömmel láttam, hogy a régi arcok mellett mind több fiatal is feltűnik. Ez jó, mert szükség van az utánpótlásra, a megújulásra. A táborban egész nap tanítottunk, majd esténként táncházban muzsikáltunk. Előtte két, utána egy koncertet adtunk. A közeli Edmonds városnapján több ezer ember előtt játszottunk, és a helyi muzsikusok is egymás után kérdezgették: hogyan lehet így hegedülni…?

Nos, a ráadásban Hrúz Dénes és öccse, Szabolcs újra megmutatta nekik – jövőre talán már utánozni fogják őket. A fiúk viszont hazarepültek, mert itthon is várják őket a teendők. Új tanév indult a zeneiskolában, s a Dűvőnek novemberig minden hétvégéje foglalt. Fellépnek Szentendrén a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozóján, fellépnek Veszprémben, Budapesten, Békéscsabán, Székesfehérvárott, Bonyhádon, Kiskunhalason és még kismillió helyen – mert továbbra is kapós és népszerű Dűvő igaz szívből előadott tiszta magyar népzenéje.

{youtube width="570" height="428"}VRc7Uj1Epo8{/youtube}

Ezek is érdekelhetnek

Sokszinűvidék.hu - Ahol a jó élet lakik - 2015

 

Kiemeltek