A szalmázásra kiképzett közmunkásokkal pedig kezdjenek hozzá a településen található épületek utólagos hőszigetelésének! Jöhetnek az óvodák, iskolák, öregek napközi otthonai. Aztán a családi házak. Ha kellő gyakorlatra tesznek szert az emberek, akkor el lehet kezdeni szalmabála házakat is építeni. Lehet szociális bérlakásokat építeni, lehet fecskeházakat is, a fiatal párok életkezdését támogatva. Ha pedig megjelenik az igény arra, hogy

családi házakat építtessenek maguknak az emberek szalmából,

akkor már nem lesznek közmunka forrásra kényszerítve azok, akiknek ez ma az egyetlen jövedelemforrásuk. Az önkormányzat alapíthat majd egy céget, ahol értelmes, és a közösség számára is hasznos, alkotó, teremtő munkát végezhetnek a közeli jövő közmunkásai.

Lássuk a hasznokat! Értelmes alkotó munkát végeznek az emberek. Kapnak egy szakmát.

A leszigetelt épületek fűtési költségei 40-80%-kal csökkennek (ez nagyon épületfüggő kérdés). Csökken az energiaszegénység. Kevesebb környezetszennyezés. Az alacsony energiafogyasztású épületek fűtésére alkalmassá válnak a megújuló energiaforrások (Újabb értelmes munkalehetőség teremtődik). A sort hosszan sorolhatjuk még.

A szalmabála építészet nagyot lendíthet a települése életén!

A hozzá szükséges összes feltétel rendelkezésre áll. Van munkaerő, van helyben megtermő olcsó szigetelő-, építő anyag, A vakolatok elkészítése lehetséges szintén a helyben kitermelt agyagos talajból. Csak az elszántság, és a szalmás technológiák megismerésére van szükség. Ez utóbbi hozzáférhető, akár mi általunk is. Az előbbi pedig önökön múlik!"

Zalatnay László
Energia és Környezet Alapítvány
www.energiaeskornyezet.hu

A kép illusztráció a kedvcsináláshoz. Forrása:  http://www.houseplanninghelp.com